Csak ülök itt a gép előtt és nem is tudom, hogyan kezdjem..lassan már sírni sincs erőm, átmentem holmi rezignált állapotba. Négy hete hasonló érzések dúltak bennem, akkor az anyu várt műtétre. Olyan ez, mint egy rossz álom. Reggelente szörnyű felébredni és rádöbbenni, hogy nem, ez sajnos a kegyetlen valóság.
A 77 éves nagymamámat mindjárt betolják a műtőbe..
Mi lesz, ha nem ébred fel?? Mi lesz, ha nem látom többet?? Nem hallhatom, ahogy zsörtölődik?? Annyi mindent meg akartam még tanulni tőle!! Hogyan kell fánkot sütni?? Hogyan csinálja azt az isteni finom rétest? A savanyúságok.. és még rengeteg minden, amit CSAK A MAMA TUD..
El sem tudtam búcsúzni tőle, mert ez a rohadt calici ledöntött a lábamról. Meg nem is tudtam, hogy mit csináljak. Menjek, búcsúzzak - azt sugallva ezzel felé, hogy ez talán tényleg a búcsú...vagy ne? Végül csak felhívtam telefonon tegnap. Olyan erőtlen a hangja. Annyira fél! Tudom, hogy fél, bár nem mondja. Vagy ha mondja is, úgy, mintha nem gondolná komolyan. Annyit mondott, ma ne menjek, nehogy megint hazahozzak valamit és Patti elkapja. Majd menjek holnap vagy holnapután.
De vajon mehetek még??? :((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((
El kell foglalnom valamivel..nekiálltam fánkot sütni..persze folyton azon jár az agyam, vajon a mama receptje milyen? Vajon lesz olyan finom, mint az övé? Ahogy tartottam a robotgépet majd' 20 percig, magamban csodáltam a mamát, hogy ő képes volt kézzel ennyi ideig dagasztani..nekem a kezeim sajnos az ínhüvelygyulladás óta rettenetesen gyengék, 2 perc után már úgy elzsibbadnak, hogy nem is érzem őket..remélem robotgéppel is sikerült úgy összedolgoznom, ahogy kell..ááááááááh, kit érdekel?? Olyan, mint az övé, úgysem lesz..mert igazán finomat, csak A MAMA TUD.. :(
Itt zakatol bennem folyamatosan a MIÉRT? MIÉRT ítél a Jóisten egy 77éves embert, aki világ életében azon volt, hogy másokon segítsen, aki a szívét, lelkét kitette értünk, az utolsó falatot is odaadta volna a gyerekeinek, az unokáinak; ilyen sorsra?
Vastagbélrák.
Komolyan mondom, ezt nem lehet ép ésszel felfogni.. Ahogy eljött 2012, úgy omlott össze nálunk minden egycsapásra. Hogy lehet ez? Miért?? MIÉRT?? Hát nem lenne éppen elég egy is egy családban?? Istenem, mit tettünk? Mi rosszat tehettünk, hogy így büntetsz minket? :((
Napok, sőt hetek óta folyton ezt mormolom:
Most segíts meg Mária,
ó irgalmas Szűzanya!
Keservét a búnak, bajnak
eloszlatni van hatalmad.
Hol már ember nem segíthet,
a Te erőd nem törik meg.
Hő imáit gyermekidnek nem,
Te soha nem veted meg.
Hol a szükség kínja nagy,
mutasd meg, hogy anya vagy.
Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya!
Mama! Kérlek légy erős! Szükségünk van még rád! Imádkozom érted!
:(((((((((((((((((((((((((
Annyira szerettem volna csupa jóról írni. Mert élmény volt/van bőven. De valami beárnyékolja. Képtelen vagyok összefüggően írni róla, inkább csak címszavakban..
- anyu novemberben elmegy a rutinszerű mammográfiás vizsgálatra
- visszahívják ultrahangra, ahol megállapítják, hogy csomó van a mellében
- január másodikán mintát vesznek
- január ötödikén a diagnózis: rosszindulatú daganat
:((
A kezdeti sokk után még ekkor sem estem kétségbe. Az orvosok is azt mondták neki, hogy nagyon időben van még, nagyon kicsi a csomó, meg fog gyógyulni. Eltávolítják a csomót, mintát vesznek a legközelebbi nyirokcsomóból, kap néhány sugárkezelést. (arról inkább ne beszéljünk, hogy mindezt milyen stílusban, mennyire magától értetődően közlik..miközben persze anyu is én is leragadunk ott, hogy rosszindulatú... :( )
Éjszakákba nyúlóan bújom az internetet, mert részleteket persze nem árulnak el, semmit nem magyaráznak el, nem mondják el, mi fog vele pontosan történni és mi is pontosan a cytológia eredménye.. Van egy szerencsésnek mondható tulajdonságom..csak azt hiszem el, amiben jó dologról írnak. Olyan történetekből merítek erőt, ahol a vége jó, azaz gyógyulás.
Egészen tegnapig tartottam magam, de amikor a szokásos esti gyereklátogatás után anyu adott két puszit és lement a lépcsőn, összeomlottam.
Ma fekszik be a kórházba, holnap műtik. Azt sem tudom, hogy mikorra lesz eredmény, hogy van-e áttét és mennyire agresszív a daganat.
Mi lesz, ha áttétes?? Mi lesz, ha nagyon agresszív?? Mi lesz vele?? Mi lesz velem????
És úgy átlatában..MIÉRT?!?!?! Miért pont ő???
Nekem még szükségem van az anyukámra!! Sokáig...
:(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((
Hát ezt is megértük. Tegnapelőtt elfogyott az utolsó üveg babavíz. Kicsit csalunk, mert az utolsó egy hetet már nem várjuk meg :D Éppen ideje volt..a 180ft/liter-es ár már-már a felháborító kategóriába tartozik. Vagy nem is már-már....mindegy, elmúlt, viva óbudai gyémánt :)
Basszus..ez viszont azt is jelenti, hogy Patti mindjárt egy éves lesz! Olyan hihetetlen..mintha most mentem volna hatalmas hassal fenyőfát vásárolni..és a mandarin karikákat is pocakkal szeleteltem és pakoltam a radiátorra (ez utóbbit épp az imént csináltam)Mintha most simogattam volna meg minden nap a - még üres - ágyikót a baldachinnal, szagolgattam volna a frissen mosott kisruhákat és ujjongtunk volna a férjemmel minden este, amikor Patti majd' kirúgta az oldalamat. Akkora élmény volt! Ahogy maga a szülés is..szavakkal elmondani nem lehet, mit éreztem, mikor a hasamra tették..én meg csak néztem azt az apró, szuszogó picike lényt és felfogni sem tudtam még, hogy ő az ÉN kislányom.. (jaj, bőgök, mint a lánc)
Most meg ott 'mottyog'a járókában, szöszmötöl egy darabka cérnával, pakolgatja a játékait, próbálkozik a járással, rám néz és fülig érő szájjal, szinte "áhítattal" mondja: 'Nyanya'! Vagy amikor hozzám bújik és a vállamon alszik el..én tényleg nem hittem, hogy anyának lenni ekkora élmény..
..jaj és úgy várom már a karácsonyt! Olyan kíváncsi vagyok, mit szól majd a karácsonyfához..örül-e az ajándékainak? És az első szülinapja? Tetszenek majd neki a torták? Jaj, annyira SZERETEM!
Megállíthatatlanul közeledik a karácsony :D Mint már oly sokszor, idén is megfogadtam, hogy nem hagyom az utolsó pillanatra a karácsonyi ajándékok beszerzését/csomagolását. Az utóbbi években az utolsó napokra maradt a bevásárlás, volt olyan, hogy még 24én is a boltokat jártuk...aztán persze vettük, ami megmaradt.
Nos, idén NEM VAGYOK HAJLANDÓ ezt megint végigjátszani. És én mondom, egész jól haladok! Tegnapelőtt éjjel háromnegyed 3kor - közel 4 óra böngészés után - sikerült elküldeni két webáruházba is a rendelésemet, letudva ezzel a család összes gyermekének az ajándékát! A tesóm és sógorom ajándéka már egy hete megvan, tegnap megvettem a sógornőmét is. És már kitaláltam, hogy mit kap anyu/apu/anyós és a férjem, ezeknek már csak a beszerzése van hátra. Ami még némi fejtörést okoz, az a mama, a sógorom és az apósom. De ötletek már itt is vannak, csak még eldöntve nincs.
Jól állok, na! :D
Hát ezt is megértük! Ma reggel arra ébredtem, hogy Patti sírva, szinte hisztérikusan hajtogatja: mámmá-mámáá-mámmámmámmá :D
11 hónapot kellett várni arra, hogy éhes legyen! :D
Na hát "hála Istennek" elkapott valami frankó kis vírus még tegnapelőtt.. 39 fokos láz, az összes létező izom és ízület fájdalma, valamint makacsul tartó hasmenés.. Előbbiek tegnap délutánra elmúltak, csak ez a köcsög hasmenés nem akar..és tegnap este óta rohadtul fáj a fejem..remélem kiszáradok :S
És tényleg. Mindig azt veszem észre, hogy kb havonta egyszer vagyok képes írni ide. Persze vannak pillanatok, amikor szívesen tenném, de nincs rá időm. Amikor meg időm lenne, akkor kedvem nincs.
Apropó kedv. Na az nincs egy ideje semmihez. Utálom az őszt. Olyan vagyok, mint egy zombi. Délelőtt 9kor alig bírok kimászni az ágyból, egész nap villanyt kell kapcsolni, olyan sötét van. Meg köd. Meg szél. Meg eső. Fujjj.
Vitamint kéne szednem. De attól meg majd még jobban meghízok. Ááá, utálom. Mindent.
Kivéve Pattit! Őt imádom, napról napra jobban. Mindig azt hiszem, hogy már nem lehet fokozni. De lehet. Sőt! :)
Olyan okos! Kétszer mondasz/mutatsz neki valamit és emlékszik rá! És próbálkozik a beszéddel is.
A jelenlegi repertoárja:
Mutatja
- a pocakját
- a lábát
- az orrát
- a fülét
- az okos fejét
- az órát
- a lámpát
- a vasalót (! :D )
- anya virágát
- a tévét
Megkeresi a cumit, a nyuszit, a babát, a kacsát. (a járókában/kiságyban)
Mondja, hogy
- apa (bár legtöbbször nem sikerül az 'a' az elején és így lesz papa)
- papa
- baba
- mama
- mámmá
- pápá
- bobba (Bodza a kutyánk) - a múltkor meglátott egy beagle-t a tévében és azonosította Bodzával..hihetetlen!
- tita (cica)
- tete (csecse)
- kakka (kacsa)
- dédi
- néni
- nyanyanyanya (ez vagyok én! :D )
- NEM :D
Olyan gyorsan mászik már, hogy nem győzzük utol érni és már próbálkozik a kapaszkodva lépegetéssel is.
Mindig azt akarja csinálni, amit nem szabad ( leszedni a sarokvédőt, lerántani a tévét, húzkodni a virágot, az asztalterítőt, kiszedni a digi beltériből a kártyát, lepakolni a dvd-ket, nyitogatni az ajtót, felcsavarni a szőnyeget, fél kézzel felemelni a kádállványt, eltolni a járókát stb stb.. :D ) Módszeresen próbálom megértetni vele, hogy ezeket NEM SZABAD, de csakazértis. Aztán persze jön a hiszti. Jaj, nagyon hisztis tud lenni.
Ha jókedve van, egy tündér. De ha valami nem oké, hát akkor huh. Csak nyivákol egész nap és folyton ölben szeretne lenni. Persze - Murphy -, mindig olyankor, amikor főzni/mosni/takarítani/hajat mosni/vasalni kéne..vagy megyünk valahova.
Az evése most is hullámzó. Van, hogy egész nap nem győzi be magát, de van, hogy egész nap nem eszik. Pl tegnap. Délelőtt háromnegyed tízkor evett, utána meg csak este 6kor. Aztán persze ilyenkor nem tud aludni az éhségtől.. Evett fél 8kor, tízkor, éjjel 2kor, reggel fél 7kor... Olyan, mint az apja. Egész nap nem eszik, este meg zabál :)
Foga még mindig nincs.. és most már haja se! :) Na jó, az csak rövidebb lett. Muszáj volt szegénykémet megnyíratni, mert a szemébe lógott, a csat/hajgumi meg kicsúszott belőle, olyan kis vékony volt - még a születéskori haja. Most kiköpött apja lett. Mondjuk szerintem eddig is az volt, de most már anyu szerint is! :D De tényleg hihetetlen a hasonlóság köztük, sokszor elnézem őket, olyanok, mint két tojás. Főleg, mikor összehúzzák a szemöldöküket, vagy tátott szájjal alszanak.. :)
Rólam? Semmi extra. Október 20án felhívtam a fogorvosomat. November 22re tudott időpontot adni :S Pedig mostanában elég gyakran fáj az egyik tömött fogam..remélem gyökérkezelni kell.. Aztán holnap megyünk nőgyógyászhoz.
És még mindig kövér vagyok..igyekszem..de - asszem be kell vallanom magamnak is, hogy - édességfüggő vagyok.. Hát ez van..valahogy majd csak lesz.
Házasélet negatív. Ez mondjuk eléggé aggaszt. De már lassan hozzászokom... Csak azt nem tudom, hogy lesz így Pattinak kistesója....
..a diétához is?! Pár hónapja kaptam Krisztikétől egy diétát. Nem olyan drasztikus, lényegében update. Délig minimális szénhidrát engedélyezett, déltől már csak zöldség meg grillezett, párolt hús/hal. Ő fél év alatt 20kg-t fogyott vele.
Na, én most belegondoltam, hogy fél évig MINDEN NAP ugyanazt enni?!? Áá, felejtős. Nem megy ez nekem már... Öregszem..
Hát basszus lehúztam belőle két decit és esküszöm berúgtam becsíptem.. Szédülök, majd leragad a szemem és nem vagyok benne biztos, hogy fel tudok állni innen.. huh..hülyén hangzik, de lehet, hogy gyakrabban kéne innom.. huh.. :D
Szombaton lagziba megyünk. Ezt visszük ajándékba. Amiből áll: 78db Pampers Premium Care pelenka, némi selyemszalag, gyorskötöző és 9000Ft ötszázasokban. Értéke tehát 13000Ft. Én csináltam. És baromi büszke vagyok magamra! :D

Kilenc hónapos lett a drágám. Akaratos, erőszakos, hisztis. Kiabál, ha valami nem úgy van, ahogy ő elképzelte. Eszméletlen ereje van, mindent felemel, leemel, elhúz, lehúz, majdnem magára dönt. Mindig az kell neki, amit nem szabad.
Okos. Kérésre megmutatja a pocakját, a lábát, a cipőjét, a csecse lámpát, a tiktakot, a macit, a hintát, megkeresi a cumiját, tudja ki a mama, papa, keri, apu, anyu. Ha azt mondom puff, keresi, hogy mi esett le. Egy szempillantás alatt feláll, ha bele tud kapaszkodni valamibe. Kedvence az etetőszékben és a babakocsiban fél másodperc alatt felállás és rám a szívbaj hozása :)
Tegnap rájött arra, hogy a laminált padló csúszik, és azzal játszott, hogy a fogkeféjét (!) kicsit eldobta és utána kúszott :D Majdnem megettem... Lassan mászni is megtanul, már profin áll négykézláb, csak az a baj, hogy leginkább hátrafele halad. Néha előre is, egy-két lépést, vagy mászást, vagy hogy mondják ezt.
Ha nem éhes, már akkor üvölt, ha meglátja a cumisüveget. Megfeszíti magát és torka szakadtából visít. Összeszorítja a száját, elfordítja a fejét és két kézzel tolja el magától a kaját. Már nem foglalkozom vele. Ha nem vacsorázik, eszik éjjel. Ha nem eszik ebédet, majd eszik este. De vannak napok, amikor másfél óránkét eszik. Igaz ritkaság, de ilyen is van. Ami viszont annyira nem tetszik, hogy egyre inkább csak tápszert akar enni. Ahelyett, hogy fokozatosan leszoknánk róla, fokozatosan rászokunk... Kedvence a dobozos Nestlé ennivaló-innivaló folyékony tejpép. Abból egy húzásra 250ml-t benyel. Naná, hogy a legdrágábbra kapott rá. Kellett az apjának a Nestlé-be menni dolgozni.. :)
Tegnap kiszámoltam, annak ellenére, hogy kisfogyasztású, a márkahűsége miatt napi kb 1000Ft-ba kerül a kajája...És akkor a pelenkáról, meg a popsitörlőről, meg a popsikrémről (és még sorolhatnám..) nem is esett szó. A családi pótlék meg 12000 Ft. Na brávó.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
A hetek óta tartó kánikula után ma pocsék időre ébredtünk. Süvít a szél, sötét van és gondolom hideg is lehet, bár az orromat egyelőre nem mertem még kidugni. Legszívesebben egész nap ágyban maradnék és aludnék. Patti is így gondolja, mert a fél 8as reggeli után egyből visszaaludt. :) Én is már épp húztam a fejemre a takarót, amikor bevillant, hogy ma is csomagot várok. És a postás fél 9 és fél 10 között érkezik.
Ja, amúgy mondtam már? Kezdek Vatera függő lenni... :) Az úúúúúúgy volt, hogy megyünk ugyebár szombaton lagziba. És Pattinak keresgéltem alkalmi rucit. Találtam is. Nem is egyet.. Meg is rendeltem.. Hármat :) Ebből egy kicsi lett, kettő meg még nem érkezett meg.. Csak az a baj, hogy aztán a keresgélés közben találtam még szuperédes kabátokat, meg kiscipőt, meg sapkát, meg csizmát, meg cumit, meg...jajjj és már végem is volt.. Aztán saját szakállra rendeltem egy ruhát a sógornőm kisebbik lányának. Anyósnak említettem, megmutattam, beleszeretett ő is. Aztán akkor már rendeljünk a nagyobbik lánynak is..kifizeti.. Aztán rendeltünk varrógépet, meg dísztárcsát, meg akkor már rendeljünk Azelizának is ruhát :D És nincs megállás. Már kényszerítem magam, hogy ne nyissam meg.
Tegnapelőtt Pattit kötényruhába öltöztettem. Jaj milyen aranyos, rendeljünk hát pár ruhát neki... :P
De most kicsit leállok.
Amíg meg nem jön az októberi fizu.
Mentségemre szóljon, hogy tényleg potom pénzekért lehet márkás ruhákat venni. Angol ruha függő lettem. Gyerekügyileg. Jáj.
Volt már egy fellángolásom. És ma ismét.. Régóta töröm a fejem, hogy milyen vállalkozásba kéne kezdeni. Pár hete kitaláltam valamit. Aztán valahogy feledésbe merült. Ma megint úgy érzem, hogy van benne perspektíva. Azt hiszem, utána nézek merre, meddig, hogyan lehetne megvalósítani...
Huh, hát jó régen írtam, hirtelen nem is tudom, hogy hol kezdjem. Vagy hogy hol folytassam. Patti ma fél 7kor ébredt, megetettem és úgy döntöttem, már nem fekszem vissza, nekiállok vasalni..azóta is itt ülök :D Mert eszembe jutott, hogy két napja nem is olvastam blogokat, aztán az olvasgatás meg megihletett. Basszus, most nézem, hogy kereken két hónapja írtam az utolsó rólunk szóló post-ot, nos hát azóta tényleg jó sok minden történt.
Az egyik lényeges például, hogy kedves rokonaim tudomásomra hozták, hogy napvilágra került az én TITKOS blogom. Ja, titkos..azért nyilvános, meg azért teszek fel képeket és írok neveket is, mert annyira baromira meg akarom őrizni az inkognitómat. Áááááááááá, az emberi hülyeség határtalan. Ja, aztán persze volt ám sértődés is, mert hogy én itt miket írogatok..hát amit akarok! Mert ez az ÉN blogom, az ÉN gondolataimmal, az ÉN véleményemmel, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik. Azt mondjuk nem értem, hogy ha valakinek valami nem tetszik, akkor miért olvasgatja..hm..ja, mint már említettem, az emberi hülyeség... :D No, jólvan, erről nem kívánok több szót ejteni, mert a végén még megint jól felhúzom magam...
Patti hihetetlen fejlődésen ment keresztül az elmúlt két hónapban. Azt pl nagyon gyorsan megtanulta, hogy minél hangosabban kiabál, annál hamarabb elérhet dolgokat. Csak nem nálam. De mindenki másnál, úgyhogy én meg vívom a szélmalomharcot. Azért általában ő nyer, de az időt tudom húzni... szóval nem azonnal kapom ki a kocsiból/járókából/kiságyból, hanem mondjuk 10-15 perc múlva. Nagyjából eddig bírom fejfájás nélkül :D
Aztán pl egyre többet dumál. Papa, mama (ezt mostanság ritkábban, de a papa mellett ez volt az első, amit mondott), baba, gágá, tetetete, gegegege és ezek sokszor felismerhetetlen kombinációi.
Ezen kívül tökélyre fejlesztette a megfeszítemmagamat dolgot; egy élmény pelenkázni, miközben eme pózban még forog is jobbra-balra és ami a keze ügyébe akad azt vagy lesöpri a földre, vagy rögtön megkóstolja. Apropó megkóstolás, foga még mindig nincs, pedig már minden "jel" megvolt: híg széklet, kipirosodott popsi, pöttyök a szája körül, nyálömlés, vállharapás, éjszaka többször keservesen felsírás...és még sorolhatnám. Fog meg sehol...hm.
Mozgásfejlődése is rohamos, bár én néha kicsit aggódom, hogy még nem mászik. Ellenben gurul jobbra-balra, felül hason- és háton fekvésből is, fel is térdel, sőt fel is állt már párszor. Ez utóbbit a kismedencében való pancsikolás közben kellett természetesen gyakorolnia, kisebb frászt hozva rám. Ja meg persze ő olyan helyeken akar mindenképpen felállni, mint pl a babakocsi vagy az etetőszék..Mert ott a legnehezebb, de ő megmutatja :D
Túl vagyunk vele egy vérvétel-tortúrán, ha lesz lelkierőm, majd egyszer leírom. Vagy nem, jobb az ilyet elfelejteni :S
Evésügyileg és súlygyarapodásügyileg az eredmény továbbra is elkeserítő.. havonta 15 nagyon max 20 dekát hízik, de persze ezen nem kell csodálkozni, mert rettentő keveset eszik. A nagy kánikulában még fogyott is..akkor pl csak éjszaka volt hajlandó normális mennyiséget enni, napközben sokszor már majdnem a hajamat téptem, amikor az ötödik fajta ételt is angyali mosollyal tolta el magától.. Éjszaka meg úgy jártam, hogy kicsi volt a cumisüveg, mert evett volna még, de persze ha gyorsan melegítettem még, az már nem kellett. Vannak ilyen mániái. Pl ha a cumisüvegből csak egy kicsi levegőt is szív, akkor számára ez a kaja végét jelenti. Még akkor is, ha csak 30ml-t evett. De ha nem nyel félre és szép ütemesen eszik és én is mindig megfelelő szögben tartom azt a kurva cumisüveget, akkor akár 260ml-t is megeszik egyszerre..Mondtam is már neki többször, hogy ha ilyen háklis marad, akkor nincs olyan pasi a világon, aki mellette marad. Látszólag nem hatotta meg :D
A napirendje úgy-ahogy kialakult. Reggel 8-9 között ébred, kakil, - attól függően milyen kedve van - reggelizik, kicsit játszik és általában délig alszik még egy órát. Vagy ebédel vagy nem, kicsi játék és átlagban 2 óra alvás délután, időpontja változó, van, hogy már fél 2kor bealszik, van, hogy csak 4kor. Persze olyan is van, hogy nem alszik, vagy csak fél órát, mint pl tegnap. Na ilyenkor aztán már minden baja van, csak nyivákol egész nap, éhes, de a fáradtságtól nem tud enni, de az éhségtől meg nem tud elaludni.. Este 8 körül fürdik, ettől persze felélénkül és sokszor alig lehet elaltatni. Mostanában úgy alszik el, hogy előtte a nagyágyon (értsd a mi ágyunk) játszunk, gurul jobbra balra, nem győzök utána kapni, hogy a nagy lendületben le ne huppanjon a földre. Ez általában max 20 perc, de néha belecsúszunk másfél órába is :D Attól függően, hogy mikor evett utoljára (időpontja este 6-9 között változó) éjszaka vagy már 1kor, vagy csak 4kor, esetleg fél 6kor ébred és eszik. Ritkaság, ha csak fél 7kor ébred, ez általában akkor van, amikor előző nap alig aludt napközben.
Szellemileg nagyon fejlettnek mondanám, bár sokan biztosan azt gondolják, hogy elfogult vagyok. De már tudja a csip-csip-csókát, mutatja, hogy hol a pocija, a legnagyobb kupiban is megkeresi a cumiját, ha azt kérem tőle és hatalmas örömmel tartja a magasba, spontán megnevezi dolgokat (értsd tudja, hogy a baba az baba és mondja is, meg a cicát is tudja, hogy az a cica, de kimondani még nem tudja, csak hümmög, mint mikor valaki csukott szájjal mondja, hogy cica)
Két napja rettentően anyás lett. Eddig még soha nem fordult elő, hogy ha valakinek odaadtam, akkor sírt utánam. Hát tegnapelőtt ezt is megértük. És folyton ölben akar lenni. Ha beleteszem a kocsiba vagy a járókába, akkor üvölt, de nem akárhogy.. Hisztizni is tud, akkor mondjuk meg tudnám zabálni, mikor ül és csapkod a kis karjaival, és sokszor még toporzékol is - ülve persze. És persze hozzá az elengedhetetlen torkaszakadtábólüvöltés :)
És hogy velem mi van? Semmi, anya vagyok. Minden róla szól.
Napok, ill. lassan már hetek óta nem hagy nyugodni egy gondolat:
H O V A T Ű N T P E P P E R K E ? ? ?
Ma délután Pattikát elvisszük strandolni egy kicsikét. De csak kb 5 óra körül, mert most rettentően meleg van. A hőmérő félárnyékban 43 fokot mutat. Majdnem rosszul lettem, amíg beszedtem a ruhákat. A lakásban is 26 fok van, de egész kellemes a kinti hőség után. A melegnek "hála" Patti megint kezdi az éhségsztrájkot. Bár legalább némi tápszert hajlandó volt leküldeni.
Ami a legszebb az egész mai napban, hogy kb 8 mosásnyi vasalatlan vár..Talán éjjel nekiveselkedem, mert hogy most nem, az biztos. Gyorsan megeszem az ebédemet (csak főne már meg végre az a k...va barnarizs) aztán ledőlök egy picit, hogy legyen erőm az éjszakai vasalásmaratonhoz. Juj de jó lesz nekem...
A káposztalevesem tegnapelőtt megbuggyant (a hűtőben..) úgyhogy a kúra update-té avanzsál(t). Igaz tegnap meg tegnapelőtt azt ettem, amit a káposztaleves mellett lehetne, de ma csaltam egy picit, némi aszpikos pulykacomb elfogyasztásával (csak úgy magában). Most főzöm a barna rizst (a fene gondolta, hogy 50 percig kell főzni!!). Holnaptól updatelek, de azt hiszem ma délután megjutalmazom magam egy fagyival. 4 kilót fogytam. A ruháim kezdenek rám jönni. Jó lenne még min. 10 kilót fogyni. Ha többet, az se baj :) Tudok én, ha akarok. Na.
Egy kefir (esküszöm mindig úgy tudtam, hogy hosszú í-vel kell írni, milyenműveletlenvagyokmár), egy paradicsom 6dkg konzerv tonhallal. A mai "menüben" 20 dkg marhahús szerepelhet, de ki lehet váltani hallal, na hát ezért :) Vacsora, ebéd ugyanez lesz..és ezen kívül ma még ehetek 3db paradicsomot. Semmi gyümölcs...Jáj.
.....
.....
.....
...amúgy meg töredelmesen bevallom, hogy tegnap este bűnöztem. Ettem egy kiflicsücsköt. Butatündérkirálylány!
Adott egy 30 éves nőszemély. Gondol, érez, álmodozik, vágyakozik. Fél. Tervezget. Néha szomorú. De az esetek többségében optimista és jókedvű. Szerelmes. Ez lennék én. Erről szól.